MI MÁR KÉSZÜLÜNK A TAVASZI ÜLTETÉSRE! :)

KicsiKert Magazin

Szabadgyökerű növények jellemzői, ültetése

Szabadgyökerű növények jellemzői,  ültetése

A gyökércsomagolt, szabadgyökerű évelők jellemzői, ültetésük.

Utóbbi kezdő kertészként se riasszon vissza, néhány egyszerű művelet betartásával garantáltan sikerül bárkinek.

 

Szabadgyökerű növények jellemzői

A szabadgyökerű növény alatt egy darab sértetlen gyökeres tövet kell érteni, általában alvó rügyekkel.
A csupasz gyökerű vagy szabadgyökerű növénynek nem dolga hogy már hajtson, ne várjunk egy ilyen növénytől lombozatot, de előfordulhat hogy a növény hajtani kezd.

A púpliliomoknak, bálványvirágnak pici rizómája van, de ebből a piciből fog egy nagy növényünk hajtani, gondoljunk csak a mákszemre! Milyen pirinyó és egy egész bokornyi nagy növény fejlődik belőle.

A szabadgyökerű növénynél a lényeg, hogy egészséges, nedvdús gyökerei legyenek, és legalább egy rügy, amiből majd a növény maga kifejlődik. Lehet hogy ez a rügy nem mutatkozik előttünk, lehet hogy a gyökerek szövedéke alatt van, vagy még éppen ébredezik. Ebben az esetben is nedvdús, tapintásra ruganyos, kemény a gyökérzet, láthatóan élő.

Van amikor a növények már nagyon érzik a tavaszt és ezek az alvó rügyek kihajtanak. Ez nem követelmény egy ilyen szaporítási formánál, tehát ha nincs hajtás a növényen, attól az még rendben van, ha rügy van rajta.

Mivel nem napfényen vannak, kihajthat a növény, majd ezek a kis hajtások felnyurgulhatnak, bizonyos növényeknél, pl. a sásliliomoknál és az árnyékliliomoknál a külső levelek visszafonnyadhatnak, elsárgulnak, hiszen nincsen meg az optimális körülmény hogy kineveljék a lombozatot.
Ettől a növény még teljes értékű, életképes, hiszen ott van a fejlődő hajtás, amelyből elültetve kihajt majd.

A felnyurgult hajtások, pl. a bugás lángvirágnál, csillagfürtnél, haranglábaknál is, igyekeznek a fényt megtalálni, ezért nyúlnak meg, ez egy természetes folyamat.

A kihajtott növény egészséges, mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy hajt, még olyan kevésbé ideális közegben is, mint a csomagolás.

A kis nyurga hajtásokat becsüljük meg, ebből lesz a növényünk.
Vigyázzunk rájuk, ha már a növény fáradozott a kinevelésével.
Ha a hajtások a gyökér mentén lefelé indultak el, ne eröltessük felfelé, hagyjunk a tő körül egy kis gödröt, a hajtást takarjuk földdel óvatosan egy vékonyabb réteggel.
Ahogy a hajtás megindul felfelé, fokozatosan töltsük a kis gödröt, ahonnan hajt, majd ha feltöltöttük talaj szintig,  egy kis tányért alakítsunk ki a tő körül, ahol öntözni tudjuk.

Az első évben a szárazság tűrő növényeket is öntözzük, ha fagyos éjszakák-esetleg nappalok vannak, takarjuk.
A visszafelé nőtt vagy hosszúra, vékonyra nyúlt hajtások meg fogják találni az utat a felszínre.

Az ideális körülmények közt, ha kap a növény elegendő fényt, vizet, tápanyagot, ezek a kis nyurga hajtások megvastagodnak, megerősödnek, bezöldülnek és felveszik a növényre jellemző formát és méretet.

Ha az ilyen növény elhal, általában túl-vagy kevéssé van öntözve, vagy a kora reggeli hidegek vagy fagyok miatt visszafagy takarás hiányában, ez sajnos kezelési hiba.
Sokszor elegendő éjszakára egy virágcseréppel, nagyobb hidegek esetén plusz fátyolfóliával, zsákvászonnal takarni a cserepet, majd nappalra kitakarni, ha a hőmérséklet engedi.

Szabadgyökerű (csupasz gyökerű) óriás lángvirág, csillagfürt és törpe tündérfürt.

Ez pedig az Ice Ballet selyemkóró.


Queen Victoria bálványvirág és rózsaszín kasvirág.
Jól látható, hogy eltérő habitusú növények, és a kihajtás különböző fázisaiban vannak, de mindegyik úgy néz ki, ahogy kell, tökéletesen egészséges mindegyik.



Sásliliom. Kihajtott a csomagolásban, néhány levele visszafonnyadt, de közöttük ott az egészséges hajtás középen, ami elültetve néhány nap alatt kinyújtózik, megzöldül és pár nap alatt fejlődésnek indul, majd virágzik ha megadjuk neki, ami jár.


Milyen NE legyen a szabadgyökerű növény?

Ne legyen penészes, tapintásra puha, elmálló, rossz szagú, száraz gyökerű. Ezek azok a jelek, melyek azt mutatják, hogy ebből a gyökérből valószínűleg nem fog kihajtani a növény.


Szabadgyökerű növények előnyei

A csupasz gyökerű növényeknek számos előnye van.
A termesztők a növényeket akkor küldik, amikor eléggé belelendült a tavasz ahhoz, hogy a földet fel lehessen ásni.
Természetesen előfordulnak olyan különleges időjárási körülmények, mint a tavaszi esőnapok, amelyek megakadályozzák az azonnali ültetést, vagy egy késői havazás vagy fagy. Ez azt jelenti, hogy esetleg pár napig tárolni kell a növényeket.

De ezért kárpótol, hogy sokkal gazdaságosabb, hiszen nem kell kifizetnünk sem a földet, mint a cserepes növényeknél, sem pedig az ezek súlyával járó jelentősen magasabb szállítási költséget.

És van még egy óriási előnye, amire sokszor nem is gondolunk.

Ha a választás szabadgyökerű növényre esik, jelentős környezeti előnyökkel jár. Ezeket a növényeket termesztő területen nevelik, amíg ki nem ássák őket az eladáshoz.
Egy cserepes növényt életének legalább egy részében cserépben nevelnek, és többször is átültethetik nagyobb cserépbe, mielőtt eladnák.

Ehhez sokkal több műanyagra van szükség, mint amennyit a csupasz gyökerű növényekhez használnak, ezzel plusz terhet rakunk környezetünkre.

A munka költségek, az öntözés és a talaj költségeinek hozzáadása után látható, hogy  sokkal gazdaságosabb egy ilyen növény megvásárlása, mint egy cserepes növényé. Természetesen annak is sok előnye van de jóval mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni a megvásárlásakor.

Szabadgyökerű növények ültetése

Készítsünk kétszer akkora ültetőgödröt, mint amekkora a növényünk.
Ha a növényünkön elhalt gyökeret találunk, azt nyugodtan vágjuk le egy metszőollóval.

A rizómát, gyökereket, gumókat érdemes pár órára beáztatni, de csak közvetlenül ültetés előtt.

A növényt gyökereivel lefelé helyezzük bele a gödörbe, úgyhogy a gyökérnyak a talajszinten legyen. A gyökereket széltében rendezzük el, és a növényt egyik kezünkkel megtartva, töltsük fel az ültetőgödröt óvatosan földdel, majd szintén ügyelve hogy nehogy megtörjük, vigyázva tömörítsük a földet majd locsoljuk be alaposan a növényt.

Miután a növényt elültettük, érdemes mulcsozni, két-három ujjnyi vastagságban. Ez segít megtartani a nedvességet és megakadályozza a gyomosodást.


Ültetés után rendszeresen locsoljuk, ez az első  évben mindenképp ajánlott.



Hogyan tároljuk, ha nem tudjuk elültetni azonnal a szabadgyökerű növényeket?

Nyissuk ki a csomagot, és ellenőrizzük, hogy a tőzeg nem száraz-e. Ha alig érződik nedvesnek, adjunk hozzá egy kis vizet,  legjobb permetezve, csomagoljuk be újra. Ne áztasd be a növényeket ha nem tudod utána elülteni.
Tartsd a növényeket hűvös, sötét helyen, amíg készen nem áll az ültetésre.

Ügyelj rá, hogy fagymentes helyen várják az ültetést.

Ha hosszabb ideig nem tudsz ültetni szabad földbe, akkor a csupasz gyökerű növényeket ideiglenesen cserépbe kell ültetni, hogy a megfelelő fényt és nedvességet biztosítsuk.
Ebben az esetben várjuk meg, míg meggyökeresednek a növények, ez után ültessük ki a kertbe.

Bíbor kasvirág
Előfordul, hogy ezek a növények elpusztulnak. Miután kiültettünk egy növényt, rengeteg behatás éri. Elrághatja a gyökerét bármi, amit mi nem is látunk, a friss hajtást lelegelhetik az éhes csigák. Kaphat túl sok nedvességet vagy keveset, túl sok napot, vagy keveset. Ugyanez előfordulhat egy cserepes növénynél is.
Az élő szervezetek okoznak meglepetés, még a rutinos kertészeknek is.